Blog bejegyzések (77 találat)

Egyéni képviselői indítványként ma – szeptember 16-án  - benyújtotta a Fidesz (Rogán Antal képviselő)  a devizahitelek végtörlesztését kedvezményes árfolyamon lehetővé tevő törvényjavaslatot. Ez a korábban már megismert feltételeket tartalmazza, - és ebben nem szerepelnek még a legutóbbi időben felröppent, a felvett hitel összegére vonatkozó korlátozások.

Nekem pár éve feledhetetlen élmény volt végigjárni a Bernabeu stadiont, a klub történetét bemutató állandó kiállításon fő helyen látni Puskás Ferencet, és szembesülni emlékének méltó madridi megőrzésével. Ez a szentély és magyar vonatkozásai tettek Real Madrid szimpatizánssá.

Úgy tűnik, hogy a titok-titka, bevezető kapuja a másként gondolkodás. Élni egy közegben, úgy ahogy ott mindenki él – és hozzájuk képest másként gondolkodni, másként cselekedni, tenni.

Az igazságot Dr. Kiss László és Dr. Lévay Miklós alkotmánybírók mondták ki - de kisebbségben maradtak. Az Alkotmánybíróság többségi véleménye szerint a 2010. január 1-e és december 29-e közötti időszakban jövedelmet szerzett és az adót meg is fizető embereknek számolniuk kellett az adózási szabályok utólagos megváltoztatásának lehetőségével. Ez nem helyes, az elvárhatóság fordítva van: az adót megfizető  emberek számolhattak azzal, hogy az adófizetés után az arra vonatkozó adószabályokat az állam – az emberi méltósághoz való joguk sérelme nélkül – már nem változtathatja meg.

A hírek szerint már a hétfői napon törvényjavaslatot nyújtanak be a 98%-os különadó-kötelezettség újraszabályozására. Lehet, hogy azonnal el is fogadják. Azonban az AB határozat 2010. évre is meglehetősen megkötötte a törvényhozó kezét, itt nem enged "újraszabályozást".

Amint megláttam a honlapon, először magam is kitörő lelkesedéssel fogadtam az AB határozatot. Csak később tanulmányoztam át tüzetesebben, az örömöm nem múlt el, csak – ahogy mondani szokás üröm vegyült belé.

Törvényben meghatározott jogcímen és mértékben, bevallással lezárt adóévben, visszaélés nélkül megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása azonban már nem az Alkotmány 70/I. §-a új (2) bekezdésének a végrehajtása, hanem az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs alkotmányosan elfogadható indoka, ezért az sérti az adófizetők emberi méltóságát.

Nem ismerem belülről az Alkotmánybíróság munkáját, és nem akarok alaptalan és méltatlan vádakat sem megfogalmazni.  Tehát ami kérdést fel akarok itt tenni, azt nem ilyen szándékkal teszem. Inkább csak azért teszem fel, mert nem értem. 

Remélem, hogy ez az írás hamarosan teljesen feleslegesnek bizonyul, és a jövőben egyáltalán nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. Addig is azonban – és a rosszabbik verzió esetére - szükséges  egy lényeges kérdést tisztázni.

Természetesen ez az, amit nem tanácsolok én sem, mégis mindezek ellenére megvizsgálható, hogy milyen jogi helyzetben találja magát, aki nem hallgat a „szép szóra” – és a maga részéről úgy oldja meg a bevallani – nem bevallani dilemmáját, hogy nem  csinál semmit, azaz nem tesz bevallást sem. Bizonyos vagyok benne, hogy csendes magányukban sokan fontolgatják ezt az opciót. Akkor is, ha ismerik ennek következményeit: 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság, a bevallani elmulasztott különadó összege, mint adóhiány után 50%-os adóbírság, és késedelmi pótlék.