Jogorvoslati lehetőségek a 98%-os különadó ügyében

A határidők közeledtével egyre csak szaporodnak a magánszemélyeket terhelő különadóval kapcsolatos megválaszolatlan kérdések. Ügyvédként  nem javasolhatok jogellenes eljárást – ezért a főkérdésben az én válaszom minden esetben az, hogy ezesetben is a törvény szerint kell eljárni – azaz a 98%-os különadóval érintett jövedelmet az előírt határidőben be kell vallani, és az adót be kell fizetni. Ennek elmulasztása az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) meghatározott súlyos szankciókat, mulasztási bírságot, adóbírságot, késedelmi pótlékot von maga után – tehát a jogellenes eljárás terhesebb anyagi következményekkel jár, mint a jogkövetés.  Ugyanakkor fel tudom hívni a figyelmet az eljárási szabályokra és a lehetséges jogorvoslatokra.


1)

A 98%-os különadó szabályait az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény állapítja meg.  Főbb rendelkezései: a magánszemélynek akkor keletkezik a 98 százalékos mértékű különadóval kapcsolatos fizetési kötelezettsége, ha állami szervezetnél állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és a jogviszony megszűnésére tekintettel meghatározott mértéket  (2, illetve 3,5 millió forint) meghaladó összegű juttatásban részesült. A szabályt a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A törvény közel hat éves visszamenőleges hatályát az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésének ehhez igazított módisítása teszi lehetővé. A különadó alapjául szolgáló bevételt juttató szervezet, gazdasági társaság – ide értve ezek jogutódját is – (a kifizető) magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.  Az adó mértéke a különadó alap 98%-a. A bevallási és fizetési határidők: egyéni vállalkozók esetében 2011. február 25. más magánszemélyek esetében 2011. május 20.

A különadóról szóló NAV Tájékoztató itt olvasható:

http://www.apeh.hu/data/cms179711/tajekoztato_kulonado_98_uj_szabalyok.pdf

2)

Miután korábbi évekre, 2005-re visszamenő adókötelezettségekről van szó – előfordulhat, hogy az adózónak a bevallás benyújtásához szükséges iratok önhibáján kívűl nem állnak rendelkezésére. Ezesetben a bevallási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élhet. Azonban erről a tényről és a várható késedelemről a  bevallási határidőben bejelentést kell tennie az adóhivatalnak. Az adóbevallást az igazolási kérelemmel egyidejűleg nyújthatja be. Ennek feltételeit az Art. 31.§/4/ bekezdése tartalmazza.

31.§ (4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.

3)

A bevallott adó megfizetésére az Art. 133.§-a szerint fizetési halasztási, részletfizetési kérelem, illetve az Art. 134.§-a szerinti adómérséklési kérelem terjeszthető elő. (Art. 134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.)

E kérelmek elbírálásáig a végrehajtási eljárás szünetel (Art. 160.§/4/ b./). A végrehajtásról azért beszélünk, mert az adóbevallás végrehajtható okirat (Art. 145.§/1/ b./) – így ha a bevallásra nem történne befizetés, akkor a végrehajtási eljárás megindul.

4)

Ezen adókötelezettség ellen hatékony hazai – adóhivatali és bírósági - jogorvoslatra nem lehet számítani, figyelemmel arra, hogy ezen adókötelezettséget törvény állapítja meg, és ezt a törvényt mind az adóhivatalnok, mind pedig az adóhivatali határozatok esetleges felülvizsgálata során eljáró bíróságoknak – megyei, Fővárosi Bíróság, Legfelsőbb Bíróság - figyelembe kell venniük.

5)

Hatékony hazai jogorvoslatot egyedül az Alkotmánybíróság adhatna – ez azonban az adott jogszabályi környezetben kétséges, még az is kérdéses, hogy miként értelmezi az ügyben saját hatáskörét. Mindenesetre a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát jelenleg bárki kezdeményezheti, illetve konkrét adóügyben született I-II. fokú adóhatározatok, illetve a vonatkozó bírósági ítélet felülvizsgálata alkotmányjogi panasszal kérhető az érintett által (1989. évi XXXII. Törvény 48.§). Itt persze még az is kérdés, hogy ez a paragrafus meddig fog élni. Az más kérdés, hogy az Alkotmánybíráság mint hatáskörébe tartozót egyáltalán befogadja-e a kérelmet.

6)

Az Art. 34.§ rendelkezései szerint az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha a kijavítással nem ért egyet, az előbbiek szerint kell eljárni.

7)

A bevallási határidő elteltét követően az adózó önellenőrzést nyújthat be  (Art. 51.§/3/) – az Art. 124/B.§-ra hivatkozással. Ez a következőképpen rendelkezik:
Art. 124/B. § Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye.

Még nem rendelkezünk ilyen döntésekkel, tehát ezen 124/B.§ szerint kellene eljárni ahhoz, hogy nemzetközi fórumon – konkrétan az Európai Közösségek Bírósága révén az érintett adózó hatékony jogorvoslatot kapjon. Azonban ilyen önellenőrzés benyújtása erősen megfontolandó – a biztos elutasítás jogkövetkezménye miatt. Az Art. 170. § (1) bekezdése szerint 50%-os adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

Ezért ilyen adóvisszatérítési kérelem benyújtása a bírságszankciók miatt nem javasolt. Aki ellenben tisztában lévén a következményekkel vállalja az adóvisszatérítési kérelem kockázatát – egyfajta  próbaper jelleggel – annak megnyílik az útja az adóhivatali határozatok fellebbezésén keresztül a haza bírósági eljárás kezdeményezésére.

8)

Az adóhivatali határozatok elleni hazai bírósági eljárás megindítása akkor is fordulópont az ügyben, ha a bíróság érdemben – a jelenlegi jogszabályi környezetben – nem tud az adózó javára dönteni, tehát nem tudja az adókötelezettséget eltörölni. Ellenben a bíróság a Polgári Perrendtartás 155/A. § (1) bekezdése szerint már kezdeményezheti  az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását. Tehát erre nem az adózó, hanem a bíróság jogosult. A bírósági eljárásban a végrehajtási eljárás felfüggesztése is kezdeményezhető. Az Európai Bíróság a közösségi jog értelmezéséről vagy érvényességéről dönt, célja a jogvita megoldása szempontjából hasznos választ adni; a kérdést előterjesztő bíróság feladata levonni a válaszból a következtetéseket, adott esetben eltekintve a szóban forgó nemzeti szabály alkalmazásától. Tehát az Európai Bíróság állást foglalhat abban a kérdésben, hogy a különadó törvény az uniós jogba ütközik, és nem alkalmazható. Ehhez azonban meg kell jelölni, hogy a különadó törvény mely uniós normába ütközik.

9)

Ha sikerrel járna az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezése, akkor nem  lenne szükséges mindenkinek a hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumokat végigjárnia, amennyiben bármely eljárás keretében az  Európai Bíróság az adózókra kedvező döntést hoz, az kiterjed mindenkire, és ebben az esetben a magyar adóhivatalnak az Art. 124/C.§ rendelkezései szerint kell eljárnia:
Art. 124/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességét, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e § rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés kihirdetésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.
(3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy
a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,
b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja.
(4) Az adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást a (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megszűnésének igazolásáig, de legfeljebb 90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem igazolja és a határidő meghosszabbítását sem kéri, az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást végzéssel megszünteti. Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a jogerőre emelkedést követően - e határozat jogerős megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - végrehajtási cselekményt nem foganatosít.
(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához szükséges - az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
(6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság - az adó visszatérítésével egyidejűleg - a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre - a 37. § (6) bekezdés kivételével - egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Figyelem! Ez a rendelkezés csak akkor lesz alkalmazható – a bizonytalan jövőben – ha  egy hazai bíróság kezdeményezésére az Európai Bíróság az ügyben az adózókra kedvező döntést hoz, az uniós jog értelmezéséről.

10)

A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után 6 hónapon belül lehetőség van a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is fordulni.  Ez egy párhuzamos jogi lehetőség, amely az Európai Bíróság eljárásával szemben  annyiban  előnyösebb, hogy  ez az eljárás magánszemélyként közvetlenül is kezdeményezhető. Hátránya, hogy az esetleges pozitív döntés nem tartozik az Art. előbbi 124/C.§ hatálya alá. Az azonban bizonyosan lépéskényszerbe hozza a magyar Államot, ha akár egy ilyen ügyben is az adózóra kedvező döntés születik, magyarul meg kell találnia a módját az érintettek kárpótlásának. Ez azonban elég bizonytalan jogi helyzet - ennél biztosabb, ha az adózó a saját ügyét kiviszi Strasbourgba. Az Emberi Jogi Bíróság az Egyezmény 41. cikke alapján dönt:
41. Cikk - Igazságos elégtétel
Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság - szükség esetén - igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.

Ebbe az igazságos elégételbe kell beleférnie egy olyan döntésnek, amellyel az Emberi Jogi Bíróság az Egyezménybe ütköző különadó befizetett összegének, mint kártérítésnek megfizetésére kötelezi a Magyar Államot. Ez lenne a konkért ügyben kedvező döntés esetén az "igazságos elégtétel".  Legalábbis elviekben.

11)

Összefoglalva:
A határidők közeledtével fel kell készülni a bevallás benyújtására, és az adó befizetésére. Hazai jogorvoslatot egyedül az Alkotmánybíróság adhatna – ez azonban kétséges. A hatékony jogorvoslathoz legalább egyvalaki ügyének – a hazai bíróság kezdeményezésére el kellene jutnia az Európai Bíróság elé. Lehetséges azonban, hogy erre akkor van nagyobb esély, ha minél több ilyen kérelem érkezik a hazai bíróságokra. Minden lépés a lehetséges súlyos bírságszankciók miatt alapos megfontolást igényel. Mindezek után  még az Európai Bíróság kedvező döntése sem megjósolható. Az Emberi Jogi Bíróság  eljárása  személyesen kezdeményezhető. Az érintetteknek érdemes figyelni a fejleményeket, illetve akár többekkel költségkímélés céljából egy sajátos pertársaságot is alakítani, mert a jogszabályok az előbbiek szerint jogvesztő határidőket írnak elő.

Vissza az előző oldalra

Hozzászólások (92 db)

Hegyi Gábor

2011. 05. 02. 12:37

Kedves Érintettek! A www.pertarskereso.hu oldalon már szerveződik egy közösség az érdekérvényesítésre.

szabotibor

2011. 04. 28. 22:57

Na, kiváncsi vagyok rá...

Németh Zoltán

2011. 04. 28. 22:32

Fogalmaztam ma egy frappáns kis levelet az Európai Bizottságnak és hivatkoztam az általános jogelvek közvetlen hatályára, a koppenhágai kritériumokra, a Chartára.Kértem, hogy kényszerítsék ki Mo-tól a tartós és súlyos jogellenes állapotot.30 napjuk van:-)
Facebookon fenn lesz a levél.

Németh Zoltán

2011. 04. 27. 21:50

András!Van Gend § Loos ügy?

András

2011. 04. 25. 22:46

A Vajnai ügy EJEB..., az kicsit más, minden tekintetben.

Katka

2011. 04. 23. 11:17

szomorunak tartom a különadó fizetési kötelezettséget, elmondom, az országház előtt , de inkább Orbán Viktor, Vagy Lázár úr előtt fogok magamon öngyilkosságot elkövetni, de akkor sem fizetem meg a jogosan felvett végkielégitésem megállapitott összegen felüli részét. Én nem csaltam , nem loptam , becsülettel dolgoztam 4l évet. Kérem akkor itt mindent lehet visszamenőlegesen? miért nem 2002 évre visszamenve, vagy még előbbre?Nagyon igazságtalan ez a dolog. Lakást ujitottam fel, feléltem, nem páváskodásra költöttem, csak az életre a pénzemet. AMIT NEM ADOK VISSZA AZ ÉLETEM ÁRÁN SEM!!!!!!!!!!

Németh Zoltán

2011. 04. 22. 21:59

Szerintem is, mivel alapjogokról van szó és ezek olyan rangban vannak,mint a szerződések, ezért kötik a tagállamot....
Kedden bemegyek a tanszékre és megkérdezek egy professzort!Tudnom kéne,mert 4-est kaptam Eu-jogból...:-)

Németh Zoltán

2011. 04. 22. 21:55

Na hát akkor most mi van?:-)
Vajnai ügy.......:-)
Nekem is az a véleményem, hogy ügyeket nézzünk és onnét informálódjunk.....

András

2011. 04. 21. 22:11

Az uniós alapelvek, továbbá az Unió alapjogi standardja, valamint az uniós jog általános alapelvei az Unió elsődleges joganyagaként kötik a tagállamokat. Az Európai Bíróság joggyakorlata úgyszintén az uniós acquis részét képezi. Az EB általános alapelvként határozza meg a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
Pl. Regina v. Kent Kirk ügy (63/83).

szabotibor

2011. 04. 20. 15:37

Zoltán: dr.Grád András lentebb olvasható véleménye irányadónak tűnik. A Chartával nem olyan egyszerű a helyzet. A médiatörvénynél is az volt, hogy azt sem vizsgálhatta "csak úgy" az unió a Charta alapján, amely előírja a szólásszabadság biztosítását. A médiatörvény által érintett életviszonyok alapból nemzeti és nem uniós hatáskörbe tartoznak. Egy szűk körben létezik erre uniós szabályozás: az un. audiovizuális irányelvben. Tehát az unió a Charta alapján csak azt kérhette számon, hogy a médiatörvény egyes rendelkezései nem felelnek meg ennek az irányelvnek, és nem azt, hogy úgy általában sértik a sajtószabadságot. Az más kérdés, hogy a politikai egyeztetések során az unió kikényszerítette a médiatörvény legdurvább rendelkezésének - a 17.§/2/ bekezdésének módosítását is, ami nem az audiovizuális irányelv problémája volt, hanem általában a sajtószabadságé. Ezt a kis kitérőt azért tettem, mert ugyanez a helyzet a Charta és a különadó viszonyában is. Tehát ez a törvény nem uniós jogot hajt végre - így alapból nem vonatkozik rá a Charta. Csak akkor, ha van olyan életviszony, amelyre az uniósnak jognak érvényesülnie kell Mo-on is. Ilyen lehet talán a foglalkoztatás terén a diszkrimináció tilalma - amellyel ez a különadó törvény összefüggésbe hozható.

Szólj hozzá Te is!

Ellenőrző kód:

A moderálási irányelveket elfogadom