Élet a KATA után – gyászbeszéd egy népszerű adónem temetésére
2020-07-19
Megunván, hogy könnyű volt KATÁT táncba vinni bérből és fizetésből, megüzenték Parragh Lászlóval, hogy legyen vége a zenének, s menjenek haza a legények. Nagyjából ilyen előzmények után született meg a KATA-törvény aktuális módosítása – megjelent a Magyar Közlöny 2020. július 14-i számában. Ezzel aztán vége is lett a zenének – de lehet hogy egy aranykornak is.
Valószínűnek tartom, hogy a pénzügyi kormányzat elégedetlen volt a kata egész konstrukciójával, vélhetően kudarcosnak ítélték a törvénybe beépített azon garanciákat, amelyek a munkaviszony helyetti alkalmazást voltak hivatottak megakadályozni. Mintha megbánták volna azt is, hogy a kata értékhatárát pár éve felvitték 6 millióról 12 millió forintra. Így az emberek számára csábitóan jól, túl liberálisra, túl engedékenyre sikerült a most leváltott kata-szabályozás, egyre többen vették igénybe, kezdtek el „katázni” – miközben a beépített fékek nem működtek. Így született meg a nevezetes kata-szigorítás. Ezzel Katát eléggé elcsúfították, így már valóban nem akarja minden legény táncba vinni.
Mindegy is egyébként, hogy mi volt a kata törvény módosításának tényleges indoka – a törvénymódosítással új helyzet van, ehhez kell igazodni, mindenkinek van rá fél éve. Ismertetjük a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény kisadózást érintő főbb rendelkezéseit (84-88.§)
1. Többes katázás kizárása
A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Így nem lehet valaki egyéni vállalkozóként is, és bt-kültagként is katás. E feltételnek 2021. január 1-jétől köteles megfelelni. Amennyiben ez nem teljesül, a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.
2. Kapcsolt vállalkozások közötti katázás
2020. január 1-től ha a katás vállalkozás olyan vállalkozásnak állít ki számlát, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban[1] áll – például ha egyéni vállalkozó / vagy közeli hozzátartozója a saját cégének számláz - akkor a számlabefogadó cégnek 40% mértékű adót kell fizetnie – értékhatárra tekintet nélkül.
Igazából ez az a pont, amely a cégvezetők, cégtulajdonosok pénzkivételi és különféle ilyen olyan juttatásokra való forrásteremtési lehetőségeit elzárja.
3. Számlakiállítás külföldi kapcsolt vállalkozás részére
Ugyanezek a szabályok irányadók, ha a katás vállalkozás külföldi kapcsolt vállalkozásnak számláz. Ilyenkor a katás vállalkozásnak kell 40%-os mértékű adót fiztenie, értéhatárra tekintet nélkül. E szabályokat is 2021, január 1-től kell alkalmazni.
4. Számlakiállítás évi 3 millió forintot meghaladóan ugyanazon belföldi kifizetőnek
Ha a katás vállalkozás részére belföldi kifizető az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, e kifizetőnek a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. E szabályokat is 2021, január 1-től kell alkalmazni.
Véleményem szerint e jogszabályszöveg helyes értelmezése az, hogy a 40%-os mértékű adót a 3 millió forint feletti rész után kell csak fizetni. Tehát az adóalap a juttatás 3 millió forintot meghaladó része. Ezt az értelmezést támasztja alá a 8.§ (6c) bekezdés azon szabálya is, miszerint a kifizetőnek az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítania, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte. Ez havi 250.000,-Ft számlaértéknek felel meg.
E pont szerinti 40%-os szabály alól vannak kivételek – ez önmagában is kifogásolható, de ezt most hagyjuk. Tehát ez a 40%-is szabály nem vonatkozik a következői juttatásokra:
· amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
· amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, például, ügyvédek, igazságügyi szakértők díjszabása. vagy
· költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
5. Számlakiállítás évi 3 millió forintot meghaladóan ugyanazon külföldi kifizetőnek
Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Itt tehát nem szükséges, hogy a számlakiállító és a számlabefogadó kapcsolt vállalkozásnak minősüljön.
Értelemzésemben az adóalap itt is a juttatás 3 millió forintot meghaladó része, figyelemmel a 8.§ /6d) bekezdés azon szabályára, miszerint a kisadózó vállalkozásnak ezt az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megfizetnie, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte.
6. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötéskor
A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kata alany adózónak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül.
Ezt a tájékoztatást a 2020. december 31-éig a kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében 2021. január 15-éig kell teljesíteni.
Ugyanígy tájékoztatás kell adni a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével –a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről is.
7. Van még fél év arra, hogy az érintett vállalkozások újragondolják vállalkozási tevékenységük kereteit.
***
Adótippek a kata szigorítás kezeléséhez - Kata alternatívák 2021-től
E-könyvünkben bemutatjuk azokat az adózási módokat, megoldásokat amelyek alternatívaként szolgálhatnak az adott vállalkozás számára a megszigorított kata helyett. Szerző: Dr. Szabó Tibor ügyvéd, kiadó: Adónet.hu, terjedelem: 53. oldal, ára: 6.350,-Ft. Megrendelés: Önadózó Webáruház
Dr. Szabó Tibor ügyvéd követése a Facebookon: https://www.facebook.com/drszabotiborugyved/
__________________________________
[1]
Társasági adó törvény: 4. § 23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;