Gyakorlati képzés - eszközbeszerzés - áfa levonási jog
2016-09-17
Jön a NAV évekkel a pályázat után ellenőrizni, és kitalálja, hogy a pályázaton részt vett vállalkozás nem vonhatja le az áfát, mert a beruházás oktatási célt szolgált, amely áfa mentes tevékenység. Felülbírála ezzel még a nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott pályázati kiírást is.
Van a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely 2013-ban pályázatot írt ki a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására. A pályázatot jóváhagyja a nemzetgazdasági miniszter.
A pályázaton – szakiskolák, szakképző iskolák mellett – részt vehettek gyakorlati képzést folytató nagyvállalatok; mikro-, kis-, és középvállalkozások; egyéni vállalkozók. Akik így a gyakorlati képzés céljára támogatással valósíthattak meg beruházásokat. Például egy éttermet működtető vállalkozás konyhai berendezéseket szerezhetett be. Lényeges feltétel volt, hogy ezen eszközöket az általuk foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzése céljára használják.
A pályázati kiírás maga rendelkezett arról, hogy a vállalkozói kör az oktatási célú pályázati támogatásból beszerzett eszközök általános forgalmi adóját visszaigényelheti (levonhatja). Áfa nyilatkozatot kellett tenni, és amennyiben a pályázó áfa levonásra jogosultságát jelezte, a beszerzés nettó összege után kapta a támogatást.
És van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely évekkel a pályázat után jön és ellenőriz, de úgy hogy kitalálja, hogy a pályázaton részt vett vállalkozás nem vonhatja le az áfát, mert a beruházás oktatási célt szolgált, amely áfa mentes tevékenység, - áfát pedig csak adóköteles tevékenységeket szolgáló beszerzések után lehet levonni. Ezzel mellesleg utólagosan felülírja a pályázati kiírást, az azt jóváhagyó nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben. A megoldás nyitja – amely miatt a gyakorlati képzést folytató vállalkozások az oktatási célú beruházásaik után az áfát visszaigényelhetik az, hogy az általuk végzett képzési tevékenység nem meríti ki az Áfa törvény szerinti gazdasági tevékenység fogalmát, mivel ellenértéket kizárólag az általuk végzett főtevékenységből realizálnak. A képzési tevékenység eredménye a főtevékenységük ellenértékében realizálódik.
Ellenben az extrém adómegállapítással szemben a nyilvánvaló igazság kiderítése, pontosabban egy jogi tévedés cáfolata óriási erőforrásokat köt le az érintett vállalkozásnál – feleslegesen. Mert igazából nincs ügy, nem kellene, hogy az legyen, és nem kellene vele foglalkozni. De az extrém adómegállapítás finanszírozási válsághelyzetet okoz, rossz hírbe hozza a vállalkozást a támogató szervezetek előtt a múltbeli és a jövőbeli pályázatait illetően, mozgósítani kell könyvelőt, adótanácsadót pályázatírót, ügyvédet.
Az ügy teljesen feleslegesen terheli az igazságszolgáltatást is – de nincs mese, csak a bíróság adhat jogorvoslatot, foglalkoztatni kell az üggyel őket is.