Tudnivalók a szellemi szabadfoglalkozásról
2020-08-14
A vállalkozói létformák között van egy kiskapunak mondható - de annak elég erős adózási mód. Mondjuk nem mindenki számára járható, de a szellemi szabadfoglalkozásuak számára igen.
A magánszemélyek a saját nevük alatt kétféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: egyéni vállalkozóként, vagy – az adójogszabályok által adta lehetőséggel élve az un. önálló tevékenység keretében, amelyet a köznyelv „adószámos magánszemélyként” ismer, amely vállalkozásszerű tevékenység végzésére ad lehetőséget. Gazdasági társaság alapítása jöhet még szóba, az alábbiakban ezzel külön is foglalkozunk.
Az egyéni vállalkozás a magánszemély tipikus vállalkozási formája – ennek megfelelően ezt minden adót- és köztartozást megállapító törvény megtalálja: a tb. a társadalombiztosítási járulékokkal, vállalkozói járulékkal, az önkormányzat a helyi adóval stb. Ezek mellett a vállalkozói jogállással járó előnyök csak ehhez a formához fűződhetnek (veszteséget számolhat el, míg a szellemi szabadfoglalkozású nem, vagy pl. egyes tevékenységek csak vállalkozói jogállással végezhetők, szellemi szabadfoglalkozásban nem (pl. ügyvéd, közjegyző, magánnyomozó stb.).
Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény az egyéni vállalkozást – az egyéni vállalkozói tevékenységet – a magánszemély üzletszerű gazdasági tevékenységeként határozza meg. Üzletszerű a rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott tevékenység. (2009. évi XCV. 2.§).
Szigorúan nézve ez alapján bármilyen gazdasági tevékenység – beleértve az adószámos / szellemi tevékenységet is – amelyet üzletszerűen, tehát nyereség és vagyonszerzés céljából, rendszeresen (ismétlődően) önálló tevékenység keretében (nem munkaviszonyban) végeznek – csak egyéni vállalkozóként végezhető.
Azonban van itt egy kiskapunak mondható - de annak elég erős körülmény: a személyi jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) meghatározza az önálló tevékenység fogalmát, akként, hogy ide tartozik minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység (ez lényegében a munkaviszony) körébe. Ide tartozónak sorolja a törvény különösen az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt, bérbeadót, a választott könyvvizsgálót, és a gazdasági társaság mellékszolgáltatást teljesítő tagját (16.§).
A felsorolás csak példálózó, így e kategóriába minden további tevékenység besorolható, amelyből eredően a magánszemélynek munkaviszonyon kívül bevétele keletkezik. Így a szellemi szabadfoglalkozásúak is ide tartoznak. Ezen adózási kategória alapján van lehetőség a szellemi szabadfoglalkozás végzésére egyéni vállalkozói státuszon kívül is.
Igen nehéz azonban az elhatárolás, mert a 2009. évi XCV. törvény idézett rendelkezése (2.§) elég szűkre szabja az egyéni vállalkozáson kívüli adószámos tevékenység, jellemzően a szellemi szabadfoglalkozás lehetőségeit – igazából csak azon szellemi tevékenység végzésére nem kötelező az egyéni vállalkozó jogállás, amelyet nem rendszeresen végeznek. Van bevételem, de az nem tekinthető rendszeresnek. Hogy mi a rendszeres? A havonta, vagy éven belül bizonyos időközönkénti ismétlődő azonos jogcímű bevétel bizonyosan rendszeresnek tekintendő.
Természetesen az adószámos tevékenység / szellemi szabadfoglalkozás egyéni vállalkozóként is végezhető, mi több az előbbiek alapján jellemzően ez az a vállalkozási forma, amelyben ezt a tevékenységet a jogszabályok szerint végezni kell.
Összefoglalva: a szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet végzők körét leginkább úgy lehetne meghatározni, hogy ide tartoznak mindazok a szellemi szolgáltató tevékenységet végző magánszemélyek, akik egyéni vállalkozóként vagy önálló tevékenységet végző magánszemélyként nem munkaviszony keretében az önálló – jellemzően megbízási, felhasználási szerződéseken alapuló – tevékenységük eredményeként bevételhez, jövedelemhez jutnak. Ezek alapján a szellemi szabadfoglalkozás egyik szélső határa a munkaviszony, amelytől jogilag abban különbözik, hogy nem alárendelt viszonyban van a foglalkoztatóval, hanem szabad és független, tehát önálló. Adózásban az a különbségük, hogy a szellemi szabadfoglalkozás jövedelmével szemben van helye költségelszámolásnak, a munkaviszonyban a munkabérrel szemben nincs.
A szellemi szabadfoglalkozás másik szélső határa az egyéni vállalkozás – amelytől az adózást tekintve abban különbözik, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelem – az szja törvény hatálya alatt – külön adózik, az osztalékrész forrásadóval, a szellemi szabadfoglalkozás jövedelme pedig összevontan. Azonosságuk pedig az, hogy a bevétellel szemben költségek elszámolásának van helye. Egyébként amely tevékenység végezhető szellemi szabad foglalkozásban – az választás szerint végezhető egyéni vállalkozásban is. (Csak fordítva nem igaz a képlet, hiszen például termelő tevékenység egyértelműen nem végezhető szellemi szabadfoglalkozásban.)
Az adószámos tevékenység / szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, helyi adófizetési kötelezettsége pedig nincs. Lényeges még, hogy szemben az szja-s egyéni vállalkozóval, minimálbér utáni – jövedelemtől független – havi járulékfizetési kötelezettsége sincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok – amelyek az szja-s egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban jellemzően a foglalkoztatóra hárulnak – így kevesebb adminisztrációval jár, arról nem is beszélve, hogy választható olyan adózási formája is, amelyben nem is kell könyvelni (a 10%-os költséghányad alkalmazása, amikor azonban tételes költségelszámolás nem lehetséges.) A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás. Mindjuk legfeljebb évi három-négy megbízás-teljesítés, számlakiállítás.
Az adószámos magánszemély is áfa alany - a bejelentkezléskor az alanyi adómentesség választása indokolt. Az áfa törvény a gazdasági tevékenységhez köti az adóalanyiságot. A gazdasági tevékenység fogalmát pedig így határozza meg: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Ezek alapján az adószámos magánszemély által kiállított számlákra vonatkozik az online számla adatszolgáltatási kötelezettség, de ez a NAV Onlione számlázó alkalmazásával ingyenesen és könnyen teljesíthető.
A szellemi szabadfoglalkozásúak számára adott esetben érdemes egy számítást végezni, amelynek keretfeltételei az alábbiak:
Az szja szabályai alatt a kifizető – a biztosítotti jogállás fennállása esetén – 15%-os szja-t von le a kifizetésre kerülő jövedelemből, illetve még 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot, és fizet után 15,5% szociális hozzájárulási adót. Ez utóbbi tétel csak elszámolandó, ha diíjazás eléri a minimálbér 30%-át, egyébként csak szja-t kell a kifizetőnek levonnia.
Itt is előnye az szja szerinti adózásnak, hogy az szja szerinti kedvezmények érvényesíthetők. Ilyen igen lényeges tétel a családi kedvezmény, amelynek alapvető i szabályai a következők:
Szja tv. 29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.
(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
A Tbj törvény alapján családi járulékkedvezmény is érvényesíthető
34. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.
(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.
***
Adótippek a kata szigorítás kezeléséhez - Kata alternatívák 2021-től
E-könyvünkben bemutatjuk azokat az adózási módokat, megoldásokat amelyek alternatívaként szolgálhatnak az adott vállalkozás számára a megszigorított kata helyett. Szerző: Dr. Szabó Tibor ügyvéd, kiadó: Adónet.hu, terjedelem: 53. oldal, ára: 6.350,-Ft. Megrendelés: Önadózó Webáruház
***
Dr. Szabó Tibor ügyvéd követése a Facebookon: https://www.facebook.com/drszabotiborugyved/