A munkahelyi kockázatértékelésről

Alapvető biztonsági intézkedés: az ügyviteli munkahelyeken is el kell végezni - különös tekintetettel a koronavírus-járványra.


A munkavédelmi feladatokat a kockázatértékelés foglalja keretbe. A kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszüntetési lehetőségeinek felmérését jelenti. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény   előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. 

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. 

A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g)   a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A kockázatértékelés elvégzése a cég létszámától függetlenül munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ez azt jelenti, hogy a munkavédelmi szakembernek és a foglalkozás-egészségügyi orvosnak közre kell működnie az elkészítésében. 

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt, annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól.

***

Adótippek a kata szigorítás kezeléséhez - Kata alternatívák 2021-től

E-könyvünkben bemutatjuk azokat az adózási módokat, megoldásokat amelyek alternatívaként szolgálhatnak az adott vállalkozás számára a megszigorított kata helyett. Szerző: Dr. Szabó Tibor ügyvéd,  kiadó: Adónet.hu, terjedelem: 53. oldal, ára: 6.350,-Ft. Megrendelés: Önadózó Webáruház

***

Dr. Szabó Tibor ügyvéd jegyzeteinek követése a Facebookon: https://www.facebook.com/drszabotiborugyved/


Vissza az előző oldalra