A munkahelyi kockázatértékelésről

2020-09-27

Alapvető biztonsági intézkedés: az ügyviteli munkahelyeken is el kell végezni - különös tekintetettel a koronavírus-járványra.

A munkavédelmi feladatokat a kockázatértékelés foglalja keretbe. A kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszüntetési lehetőségeinek felmérését jelenti. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény   előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. 

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. 

A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g)   a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A kockázatértékelés elvégzése a cég létszámától függetlenül munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ez azt jelenti, hogy a munkavédelmi szakembernek és a foglalkozás-egészségügyi orvosnak közre kell működnie az elkészítésében. 

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt, annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól.

***

Adótippek a kata szigorítás kezeléséhez - Kata alternatívák 2021-től

E-könyvünkben bemutatjuk azokat az adózási módokat, megoldásokat amelyek alternatívaként szolgálhatnak az adott vállalkozás számára a megszigorított kata helyett. Szerző: Dr. Szabó Tibor ügyvéd,  kiadó: Adónet.hu, terjedelem: 53. oldal, ára: 6.350,-Ft. Megrendelés: Önadózó Webáruház

***

Dr. Szabó Tibor ügyvéd jegyzeteinek követése a Facebookon: https://www.facebook.com/drszabotiborugyved/

Vissza

Vegye igénybe szolgáltatásainkat!

 
Jogi Segélyvonal Szolgáltatás

Cégeknek és magánszemélyeknek

Jogi tanácsadás telefonon és e-mailben munkajog, adózás, cégügyek, adatvédelem, ingatlanügyletek terén.

Állandóan hívható! Ára: 10.000,-Ft/hó

(átalánydíj korlátlan számú kérdéssel és válasszal)

Megrendelem
Adóellenőrzés

Irodám kiemelt szakterülete gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, egyéni vállalkozók, magánszemélyek adóellenőrzésbeni képviselete.

Tovább
Adóper

Specialitásom az adóhatározatok bírósági felülvizsgálatára irányuló perekben az adózók képviselete, szemben az adóhatósággal.

Tovább
Adójogi tanácsadás

Az adókötelezettségekkel a tervezett ügylet előtt kell számolnunk - nem szerencsés, ha utólag szembesülünk velük. Vegye igénybe adójogi véleményezés szolgáltatásunkat!

Tovább
Dr. Szabó Tibor ügyvéd E-mail: office@drszt.hu Mobil: +36 30 37 87 637 Iroda: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.

© 2020. Dr. Szabó Tibor