A végkielégítés szabályai

Munkáltatói felmondás esetén jár - ez a leggyakoribb esete. Ha a munkavállaló mond fel, elesik a végkielégítéstől. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén meg lehet állapodni a végkielégítésben is.


Mikor jár?

A gyakorlatban leginkább előforduló eseteke szerint a munkavállalót végkielégítés akkor illeti meg, ha munkaviszonya
a) a munkáltató felmondása,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
alapján szűnik meg.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább három éve fennálljon. 

A végkielégítés mértéke

A végkielégítés mértéke:
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.

A végkielégítés mértéke a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel történő felmondás esetén 

A végkielégítésnek az előbbi
a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Mikor nem jár?

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.


***

Ilyen témák miatt kövesd az Online Jogtanácsadót a Facebookon: https://www.facebook.com/drszabotiborugyved/


Vissza az előző oldalra