Ingatlanközvetítőknek is kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása
2023-06-13
Az ingatlanközvetítőkre - egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra - a 2023. július 25-i határidő vonatkozik – addig kell létrehozniuk belső visszaélés-bejelentési rendszerüket, amely alapvetően kétféle módon történhet:
Az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt – a továbbiakban: Panasztörvény / Panasz tv. - amely a Magyar Közlöny 2023. május 25-i számában jelent meg. A törvény 2023. július 25-én lép hatályba.
A Panasztörvény magánszektort, üzleti szférát érintő legfontosabb újdonsága, hogy un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi szervezeti-jogi formájukra tekintet nélkül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat, így többek között az egyéni és társas vállalkozásban működő könyvviteli szolgáltatókon kívül még a könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanközvetítőket, ügyvédeket, közjegyzőket, pénzügyi szolgáltatókat stb. - továbbá a legalább 50 főt foglakoztató cégeket tevékenységükre, szervezeti formájukra, tulajdonosi hátterükre tekintet nélkül.
***
Az ingatlan vállalkozás a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik, így foglalkozztatotti létszámra tekintet nélkül kiterjed rá a Panasztörvény hatálya.
Az ingatlanközvetítőkre a 2023. július 25-i határidő vonatkozik – addig kell létrehozniuk belső visszaélés-bejelentési rendszerüket, amely alapvetően kétféle módon történhet:
a) vagy egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy
- b) a foglalkoztató a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezet is megbízhat. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell. A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít, amely alapján saját ügyvéd nem lehet egyben bejelentővédelmi ügyvéd is.
A bejelentővédelmi ügyvédekre vonatkozó rendelkezések szerint ilyen megbízást csak jogi személy adhat. Egyéni vállalkozó, (ingatlanközvetítő, könyvelő, adótanácsadó, könyvvizsgáló) egyéni ügyvéd – miután nem jogi személy, a törvényszöveg szerint nem bízhat meg bejelentővédelmi ügyvédet.
Bármelyik megoldásról a munkahelyen tájékoztatás kell adni, a bejelentésre jogosultak felé a rendszer elérhetőségét és működési szabályait kommunikálni kell.
A kérdés az, hogy a foglalkoztató melyik megoldást alkalmazza?
Pártatan alkalmazott, vagy szervezeti egység megbízása
Nagyobb, tagolt belső szervezettel rendelkező foglalkoztatóknál megoldható egy szervezeti egység, vagy pártatlan személy kinevezése e feladatra. A törvényi követelmény a pártatlanság, azaz képesnek kell lennie elfogulatlanul, részrehajlás nélkül kezelni és intézni a munkaköri feladatként hozzá érkezett visszaélés-bejelentéseket. Nem lehet elfogult egyik irányban sem, sem a munkáltatója, sem pedig bejelentő irányában. A pártatlanság követelményébe beletartozik, hogy e feladatkörében nem utasítható, és nem fogadhat el utasítást. A pártatlanság követelménye is jelzi, hogy e feladat ellátása konfliktusos pozíció lesz a foglalkoztatóknál, méretüktől függetlenül. Személyes érdekek, elvárások ütközésében kell megfelelni a törvényi előírásoknak.
Bejelentővédelmi ügyvéd megbízása
Bejelentővédelmi ügyvéd megbízása mellett több érv is felhozható:
- a foglalkoztató megbízása alapján a bejelentővédelmi ügyvéd ebben a körben a foglalkoztató jogi képviselőjének minősül, és így vonatkozik rá az Ügyvédi törvény azon szabálya is, hogy a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el,
- a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az ügyek kényes jellege (visszaélés!) és a lehetséges következmények miatt az uniós jogra is kiterjedő professzionális jogi, eljárási és adatvédelmi felkészültséget igényel, amely egy ügyvédnél adott, ezzel megbízott munkavállalónál – különösen a kisebb foglalkoztatóknál - nem feltétlenül,
- a bejelentővédelmi ügyvédnek több jogosultsága van, mint a foglalkoztató bejelentővédelmi munkakörű munkavállalójának. Így például a bejelentővédelmi ügyvéd a jogi tanácsadást nyújthat a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, így egyfajta szűrőként működhet.
- ügyvédi megbízás esetén a bejelentővédelmi rendszer működtetése nem von el belső erőforrásokat, nem terheli újabb konfliktusokkal a munkaszervezetet, és nem von ki munkaerőt a munkavégzésből, így e kötelező rendszer működtetése ügyvédi megbízással költséghatékonyabb is,
- ügyvéd felelősségbiztosítás mellett végzi e tevékenységet, belső alkalmazott gondatlanság esetén legfeljebb 6 havi átlagkeresetével felel.
Dr. Szabó Tibor
www.drszt.hu