Mit kell tudni az élettársi kapcsolatról?
2020-07-31
...mármint milyen jogszabályi előírások vonatkoznak az élettársi kapcsolatra?
Az élettársi kapcsolat jogi szabályozását a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.
Az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Tehát az élettársi kapcsolat fogalmi elemei a következők:
1. házasságkötés nélkül
2. közös háztartásban
3. érzelmi és gazdasági közösségben
4. együtt élni.
Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor az élettársi kapcsolat - az azt megalapozó életközösség - létrejött, és ehhez nem kell külön igazolás, hatósági bejegyzés - mint például ahogy kell a házasságkötéshez.
Ennélfogva az élettársi kapcsolat megszűnéséhez sem kell külön hatósági eljárást kérni, az megszűnik mondhatjuk magától, ha az életközösség véget ér. Akkor is megszünik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek.
Egy megjegyzés erejéig térjünk ki a bejegyeztt élettársi kapcsolat intézményére. Ez mást jelent, mint az itt tárgyalt, hagyományos értelemben vett, nő és férfi közötti élettársi kapcsolat. A bejegyzett élettársi kapcsolatról külön törvény - 2009. évi XXIX. törvény - rendelkezik, amely az azonos nemű személyek együttélését és annak johatásait szabályozza - de ezzel itt nem foglalkozunk.
Az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Élettársak közötti vagyoni viszonyok szabályai
Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A lakáshasználat szerződéses rendezése
Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.