Panaszok és bejelentések rendszere az új Panasztörvényben
2023-06-12
A panaszokat és közérdekű bejelentéseket az állami szervekhez és a helyi önkormányzati szervekhez lehet benyújtani, amely szervek e panaszokat és a közérdekű bejelentéseket a Panasztörvény szerint kötelesek elintézni. Tehát a magánszektor, üzleti szféra szereplőinek a jogi értelemben vett panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel nincs dolguk.
Az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt – a továbbiakban: Panasztörvény / Panasz tv. - amely a Magyar Közlöny 2023. május 25-i számában jelent meg. A törvény 2023. július 25-én lép hatályba.
A Panasztörvény magánszektort, üzleti szférát érintő legfontosabb újdonsága, hogy un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi szervezeti-jogi formájukra tekintet nélkül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat, így többek között az egyéni és társas vállalkozásban működő könyvviteli szolgáltatókon kívül még a könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanközvetítőket, ügyvédeket, közjegyzőket, pénzügyi szolgáltatókat stb. - továbbá a legalább 50 főt foglakoztató cégeket tevékenységükre, szervezeti formájukra, tulajdonosi hátterükre tekintet nélkül.
***
A törvénynek vannak a közszférát és a magánszektort érintő rendelkezései.
Az alábbiakban felvázolom a Panasztörvénnyel létrehozott panasz- és bejelentési struktúrát, hogy lássuk, hogy abban hol helyezkedik el a foglalkoztatói visszaélés-bejelentési rendszer.
A Panasztörvény fogalomrendszerében a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. (1.§/2/)
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. (1.§/3/)
A panaszokat és közérdekű bejelentéseket az állami szervekhez és a helyi önkormányzati szervekhez lehet benyújtani, amely szervek e panaszokat és a közérdekű bejelentéseket a Panasztörvény szerint kötelesek elintézni. Tehát a magánszektor, üzleti szféra szereplőinek a jogi értelemben vett panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel nincs dolguk.
Ellenben a Panasztörvény bevezette az un. visszaélés-bejelentés intézményét, amely már érinti a magánszektor vállalkozásait is.
A Panasztörvény háromféle visszaélés-bejelentési rendszert különböztet meg, az erről szóló II. fejezetében:
- 1. A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer (18-29.§)
- 2. Az állami és önkormányzati szervek belső visszaélés-bejelentési rendszere (30-31.§)
- 3. Az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszere (32-40.§)
Valamennyi visszaélés-bejelentési rendszerre kiterjednek a 8. alcímben szabályozott, a visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezések.
A magánszektorra a foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályai vonatkoznak.
Belső visszaélés-bejelentési rendszer az állami és önkormányzati szerveknél
A belső visszaélés-bejelentési rendszert az állami szerveknél - mint foglalkozatóknál - is létre kell hozni, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül. Helyi önkormányzatnál, mint foglalkoztatónál, az állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél és az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságoknál akkor kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha foglalkoztatotti létszámuk eléri az 50 főt. A 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata nem köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
Egyebekben ezen állami, önkormányzati szerveknél működő belső visszaélés-bejelentési rendszerre az 5. alcim szerinti foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait kell alkalmazni, az állami szervek, helyi önkormányzatok és költségvetési szervek esetében a következő eltérésekkel:
- a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével és kivizsgálásával nem bízható meg bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet,
- a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére nem továbbíthatók,
- a munkáltatóként megállapított magatartási szabályok e rendszerekbe nem jelenthetők be.
Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer egyes központi állami szerveknél
Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk a következő állami szerveknek:
- a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
- b) a Gazdasági Versenyhivatal,
- c) az Integritás Hatóság,
- d) a Közbeszerzési Hatóság,
- e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
- f) a Magyar Nemzeti Bank,
- g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- i) az Országos Atomenergia Hivatal és
- j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert az érintett szervnél egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti. Az így kijelölt személyeknek az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.
A elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére a 7. alcím alatt nem szabályozott kérdésekben egyebekben a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszt.hu