Uniós vagy nem uniós? - avagy milyen jogsértés jelenthető be a Panasztörvény alapján?   

A  magyar Panasz tv.  túlmegy az általa átültetett uniós irányelv tárgyi hatályán, amennyiben a foglalkoztatók által kötelezően létrehozandó belső visszeélés-bejelentési  rendszerben nem csak az uniós jogba ütköző jogsértések, visszaélések jelenthetők be, hanem a csak nemzeti hatáskörbe tartozó területekre vonatkozó, hazai jogszabályok megsértése is. Egyszerűsíteni akartak, de inkább csak bonyolítottak....


Az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt – a továbbiakban: Panasztörvény / Panasz tv. - amely a Magyar Közlöny 2023. május 25-i számában jelent meg. A törvény 2023. július 25-én lép hatályba.

A Panasztörvény az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló  2019/1937 EU irányelvnek való megfelelést szolgálja. Ezen irányelv célja az volt, hogy meghatározott területeken javítsa az uniós jog és szakpolitikák érvényesítését olyan közös minimumszabályok megállapítása révén, amelyek az uniós jog megsértését bejelentő személyek magas szintű védelméről rendelkeznek (1. cikk). 

Ehhez képest a  magyar Panasz tv.  túlmegy az irányelv tárgyi hatályán, amennyiben nem csak az uniós jogba ütköző jogsértések, visszaélések jelenthetők be, hanem a csak nemzeti hatáskörbe tartozó területekre vonatkozó hazai jogszabályok megsértése is.

A törvény indokolása szerint „e szabályozási megoldás indoka az, hogy a foglalkoztatók terheit csökkentse azáltal, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszert üzemeltető személyeknek nem kell minden egyes bejelentés esetén az Irányelv szerinti rendkívül összetett tárgyi hatályt ismerniük és vizsgálniuk: a Javaslat egyértelmű kiindulópontja az, hogy a bejelentéseket egyszerűbb elintézni akkor, ha kevesebb bürokratikus szabály és feltételrendszer szerepel a Javaslatban, ennek megfelelően a Javaslat mentesíti a foglalkoztatókat attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát megfejtve - emiatt sok esetben jogvitákat generálva - differenciáltan intézzék el a bejelentéseket.” 

Dicséretes a jogalkotói  szándék a foglalkoztatók terheinek csökkentésére – de valahogy mégsem sikerült mentesíteni a foglalkoztatókat az irányelv bonyolult tárgyi hatályának megfejtése alól – mert egy másik rendelkezésével a Panasztörvény csak az uniós (területet érintő) jogsértések bejelentőinek biztosítja a bejelentővédelmi jogokat – lásd a Panasztv. 41.§-át. 

  1. dr. Szabó Tibor ügyvéd
    www.drszt.hu 

Vissza az előző oldalra