Blog

A társasházi építményi jog a jövő?

2026-ban az újépítésű lakások, ikerházak piacán megjelent egy speciális, kifejezetten vevővédelmi célú konstrukció: a társasházi építményi jog. A társasházi építményi jog a társasház előzetes alapításához kötött, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető vevői pozíció: a vevő előre fizetett vételárrész arányában biztosítja a későbbi lakástulajdon megszerzését, és baj esetén jelzálogjogosulti jellegű védelmet ad a vevő pénzére.

Bővebben

Mi a vételi szándéknyilatkozat tipikus tartalma, mit kockáztat az eladó?

A vételi szándéknyilatkozat egy jognyilatkozat, amely a szerződéskötési szándékot fejezi ki. Bár önmagában nem keletkeztet kötelezettséget, bizonyító ereje van arra nézve, hogy a nyilatkozattevő félnek komoly vételi szándéka volt az adott időpontban. 

Fontos megjegyezni, hogy a szándéknyilatkozat jogi kötőerővel nem rendelkezik, ezért a jogszabályok sem határozzák meg a tartalmi elemeit.

Bővebben

Ingatlan adásvétel ügyvédi díj - miért kerül ennyibe?

Az ingatlanvásárlás életünk egyik legnagyobb pénzügyi döntése, ahol minden plusz költség számít. Mégis, a legtöbb ügyvéd nem írj aki a honlapjára az árait. A blogposztom arról szól, hogy miért éri meg mégis előre tájékozódni.

Bővebben

A lakásvásárlás legnagyobb kockázata a felkészületlenség

Lakásvásárláskor sok vevő attól fél, hogy rossz áron vásárol. Ez valóban fontos kérdés, de jogi szempontból nem mindig ez a legnagyobb veszély. A komolyabb kockázat sokszor az, hogy a vevő túl későn kezd el kérdezni.

Bővebben

Otthon Start Hitel

2025 szeptemberében elindul az Otthon Start Program, amely az állam által nyújtott, kedvező kamatozású támogatási konstrukció fiatalok és ezúttal idősek részére is. A program célja, hogy elősegítse az első lakás megszerzését, és ezáltal támogassa a családalapítást, otthonteremtést Magyarországon. A kormányrendelet még nem ismert, de van, amire következtethetünk az előző programokból.

Bővebben

Létre nem jött adásvételi szerződés és jogkövetkezményei

Nemrég szembejött velem egy bírósági döntés, a Kúria Kúria Pfv.V.20.805/2023/5. számú ítélete, ami szerint, ha az adásvétel tárgya nem a perbeli ingatlan meghatározott tulajdoni hányada, hanem annak egy – a későbbiek során pontosítandó, önálló ingatlanként kialakítandó – része, akkor az adásvételi szerződés létre nem jött szerződésnek tekintendő.

Bővebben

Ingatlan eladás és vásárlás: Adók, illetékek és stratégiák

Az ingatlanpiaci tranzakciók, mint az ingatlan eladása és adott esetben azt követően egy másik vásárlása, jelentős pénzügyi és jogi kötelezettségeket vonnak maguk után. Ebben a blogposztban a legfontosabb adózási és illeték szempontokat mutatom be.

Bővebben

A kis könyvelőirodáknak is rá kell készülniük a Panasztörvényre - minden ellenkező hiresztelés ellenére

Ez persze csak a szerző véleménye, és mint ilyen, senkire nem kötelező. A törvény az, ami kötelező, esetünkben a Panasztörvény. Nem is magyaráznám tovább, csak idézem az alkalmazandó rendelkezéseit, aztán mindenki döntse el maga, hogy van-e teendője júliuis 24-ig vagy nincs.

Bővebben

A belső visszaélés-bejelentési rendszer az egy panaszdoboz?

A belső visszaélés-bejelentési rendszernek arca kell, hogy legyen, annak működtetésével valakit meg kell bízni, a működtetésnek eljárási szabályai vannak, a bejelentéshez jogkövetkezmények fűződnek, a rendszerről tájékoztatni kell a foglalkoztatottakat. Ez így egy rendszer. Ezeket nem tudja egy panaszdoboz – az csak egy doboz.

Bővebben

A Panasztörvény pártatlansági követelményéről

A pártatlanság követelményét  a Panasztörvény 19.§-a fogalmazza meg a belső visszaélés-bejelentési rendszere működtetésével megbízott (belső) foglalkoztatott természetes személlyel, illetve a külső szervezettel szemben. Amely természetes személy (foglakoztatott) vagy külső szervezet nem pártatlan, az nem bízható meg a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával és működtetésével. De mit jelent a pártatlanság?

Bővebben


Vissza az előző oldalra